Az Antenna Hungária Csoport és az FM1 Zrt. között létrejött hosszú távú kereskedelmi megállapodásnak köszönhetően a DAB+ szolgáltatás újraindul Magyarországon. A megállapodás alapján 2011. június 1-jén megkezdődik a NeoFM országos kereskedelmi rádiócsatorna digitális földfelszíni rádiós sugárzása az "A" jelű multiplexen. A digitális rádiós szolgáltatás Budapesten és környékén érhető el, a hálózat több mint 25%-os lakossági lefedettséget biztosít. "A médiatörvény rendelkezései alapján azt várjuk, hogy a Magyar Rádió is szerződéses partnerként csatlakozzon a DAB+ platformhoz, amelyet további rádiós partnerek megjelenése követhet a következő hetekben" - jelentette ki Jean-Francois Fenech, az Antenna Hungária vezérigazgatója.

Az idén 30. alkalommal került megrendezésre az egyik legnagyobb a high-end show Németországban. Több mint 300 kiállító vonultatta fel a kínálatát, melyről egy honfitársunk a helyszínen készített képes beszámolót. Köszönet a szép képekért!

Kitzinger az [origo] kérdésére elmondta, hogy a CD-k és DVD-k értékesítése egyre jobban visszaszorul, ezért az Artisjus részéről kézenfekvő lépés volt egy online piacra koncentráló vezető kinevezése. A szakember kizártnak tartja, hogy egy tipikus zeneszerető ember otthonában ne találnánk másolt CD-ket vagy letöltött mp3-akat is. "Mindenki kölcsönzött vagy másolt hordozókkal kezdi, az orsós magnó megjelenése óta. A fiataloknak sok az idejük és kevés a pénzük. Az idősebbeknél ez pont fordítva van, és ha elérhetők kényelmes szolgáltatások, akkor azokat szívesen megfizetik."

Nem kell jogdíj a net árába

"Manapság kevesebb lemezbolt van, mint 1972-ben, a választék pedig iszonyatosan rossz. Hasonló a helyzet a legális online szolgáltatásokkal." Ahhoz, hogy a szerzők és az előadók is a pénzükhöz juthassanak, az osztályvezető szerint legálisan működő, életszerű internetes szolgáltatásokra van szükség, és nem az internet árába épített jogdíjra. Lehetetlen megmondani, hogy az internethasználat mekkora része érinti a védett műveket, pláne hogy mekkora a valós kár. A "matricázás" indokolatlanul sújtana egyszerre minden felhasználót, és korlátozná a szegényebbek belépését az online világba.

Az osztályvezető szerint kinevezésével a jogvédő szervezet kilép eddigi szerepéből, sokkal aktívabb lesz az interneten: leginkább működőképes üzleti modellek létrehozásában szeretnék segíteni a tartalomszolgáltatókat. Ehhez életszerűen alkalmazható szerzői jogi tarifák kidolgozására van szükség, amelyet a zeneboltok vagy más tartalomértékesítők nem kijátszani akarnak, és nem ró rájuk tarthatatlan adminisztrációs terheket sem. Korábban például bizonyos netes zenei szolgáltatások üzemeltetőitől az alapján szedtek díjat, hogy egy adott hónapban hány alkalommal játszották le a felhasználók a dalokat, most pedig már tervezhetőbb havi átalánydíjat kell fizetniük ezeknek a cégeknek. Vagy egyre több tarifa mozdul el a bevételmegosztás felé, így közössé válik a kockázat és a siker is.

A DRM nem válik be

A helyzetet nehezíti, hogy a világhálón egy sor különböző üzleti modellt alkalmaznak a cégek: bár visszaszorulóban van, még mindig sok cég árul másolásvédett - más néven DRM-es (digital rights management) - formátumban zenefájlokat. Kitzinger Dávid nem híve a DRM-nek, hiszen azt könnyebb átugrani, mint megkerülni. Alkalmazása inkább csak a felhasználók életét keseríti meg, ám az illegális tartalmak terjedését nem gátolja: aki vágyik egy albumra, az más forrásból úgyis letölti majd, nem az ismerősétől kéri el a dalokat.

A internetezők többsége világszerte és Magyarországon is a YouTube-on hallgatja a zenéket, mert az sokkal egyszerűbb, mint egyesével letölteni az albumokat. Ezek a meghallgatások ma nem generálnak bevételeket a magyar zenészeknek. Számukra az jelenthet megoldást, ha a YouTube partnerprogramja Magyarországon is elindul. Ennek az a lényege, hogy az egyes zeneszámokról digitális azonosítókat készítenek, a kiadó vagy szerző pedig eldöntheti, hogy engedélyezi vagy tiltja művének felhasználását. Ha úgy gondolja, akár azt is megtilthatja, hogy az amatőr klipek háttérzenéjeként felcsendüljenek dallamai, de beállíthatja azt is, hogy ilyen esetben jelenjen meg hirdetés a videó mellett, amelynek bevételeiből ő maga is részesülhet. Ha lesznek megbízható statisztikák, akkor ezeket is bele fogják kalkulálni az üres hordozókon beszedett jogdíjak felosztási képletébe, mint mondjuk a CD-k eladását.

Nem az euróra vár az iTunes

A szakember szerint nem az a gátja az iTunes zenebolt, vagy a Spotify nevű streaming szolgáltatás bevezetésének, hogy hazánkban még nem az euró a hivatalos fizetőeszköz. Bár az árfolyam folyamatos ingadozása valóban megnehezíteni a dalok árazását, a külföldi szolgáltatók meg tudnák oldani a hazai szolgáltatókkal a pénzügyi elszámolást euróalapon is. Lokális tartalom, tehát magyar előadók dalai nélkül, azonban még a külföldi előadók milliónyi zeneszámát tartalmazó katalógussal rendelkező társaságok sem lépnek be egy ország piacára, mivel mindenhol ezek a hazai dalok a legkeresettebbek. A helyi előadók zenéinek jogosítása még Magyarország esetében is komoly munkát igényelne. A nemzetközi zenei és filmes szolgáltatások elsőként azokban az országokba települnek, ahol ez a legrövidebb idő alatt megtérül. Hazánk egyelőre nem áll ennek a rangsornak az élén, magas a kalózkodás aránya, a fizetőképes kereslet pedig jóval alacsonyabb a nyugati országokénál.

Kitzinger Dávid elmondta, hogy komoly problémát jelent az, hogy az Európai Unió tagországaiban eltérőek a szerzői jogdíjak, így a határon átnyúló szolgáltatások esetében lehetetlen egységes áron kínálni a zeneszámokat. A problémát az Európai Parlament is vizsgálja, de megoldást egyelőre nem talált rá. A külföldi óriások megjelenése ugyanakkor hasonlóképp "rabolhatná" el a bevételeket a hazai cégektől, mint ahogy például a Facebook és a YouTube kannibalizálja mindenhol a piacot. A hazai boltok egyetlen előnye, hogy külföldi riválisaik megjelenéséig még lesz idejük megerősödni.

Drágább lehet a külső merevlemez

Folyamatosan változik, hogy az emberek milyen típusú adattárolót részesítenek előnyben digitális képeik, zenéik vagy filmjeik raktározására. Az üres adathordozók közül az Artisjusnak még most is az írható CD-k és DVD-k eladásából származik a legnagyobb bevétele. A hordozható lejátszókban, mobiltelefonokban és fényképezőgépekben használatos memóriakártyák csak az optikai lemezek után következnek. A magáncélú letöltést legalizáló Artisjus-matrica olyan fajta adattárolókra kerül, amelyeket kimondottan médiafájlok tárolására szoktak használni az emberek - így például a számítógépek merevlemezein itthon nincs díj. Ugyanakkor Kitzinger szerint lehetséges, hogy jövőben a külső winchesterek után is kell majd fizetni az üres hordozói díjat, mivel sokan másolják ezekre filmjeiket és zenéiket.

Vagány lépés

Figyelemreméltó, hogy az Artisjus, amelyről korántsem fiatalos a kialakult kép, egy fiatal, ám tapasztalt internetes szakembert kért fel vezetőnek. Olyat, aki korábbi pozícióiban igyekezett a jogszerű online felhasználás határait kiterjeszteni. Kitzinger Dávid maga is vagány lépésként említette kinevezését, és leginkább azt tartja örvendetesnek, hogy végre külön embert dedikáltak az internetnek. A zenepiac Szent Grálját, azaz a garantáltan busás hasznot biztosító üzleti modellt világszerte keresik a cégek. A hazai jogkezelő azt ígéri, hogy ehhez megpróbálnak minden lehetséges támogatást megadni. Ha beindul az online zenefelhasználás piaca, akkor az biztosan a szemünk előtt fog majd történni.

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban: http://www.origo.hu/...-itunesnak.html

A banda neve Mumford and Sons és ma éppen harmadszor küldöm át az USB kimeneten az albumot. Nem tudtam róluk semmit, ezért megkértem a barátomat, hogy mondjon valamit róluk. Google elég hamar rátalált egy elég találó és rövid lemezkritikára. Íme:





"Mumford and Sons – Sigh No More 
(Island)
Alany: A Mumford and Sons egy elsőlemezes zenekar Londonból, akik már most szép sikereket könyvelhetnek el: a stílus kikristályosodása után mind a hazájuk kislemez, mind az album eladási listáin is szépen szerepelnek. A stílus leginkább folk, ebben előkerülnek country hatások is, de mindezt jellegzetesen britesen produkálják.
Pro: Olybá tűnik, hogy a szigetország lassan rájön, hogy a tengerentúli ex gyarmatuk hamar lekörözi őket, ha nem találnak ki valamit. A Mumford and Sons sikere pedig fényes bizonyítéka, hogy ismét sikerült, mivel a Sight No More nyugodt szívvel odatehető az amerikai új vonalasfolk-alapok mellé, úgy, hogy mégsem lesz valami ócska Dodos, vagy Okkervil River-kopi. a végeredmény. A szintén idén debütált (és szintén remek) Broken Recordshoz hasonlít némiképp: 12 könnyfakasztó kocsmadal, amiktől bármely jóérzésű embernek keserédes vigyor keletkezik az arcán. A klipes dalok (Winter Winds, Little Lion Man) kiválasztása is ügyes, tényleg a Sigh No More-ról legtöbbet elmondó szerzemények. Év végi lista-esélyes.
Kontra: Sok társához hasonlóan a Mumford and Sons annyira hallgattatja magát már első ismerkedéskor is, hogy könnyűvé válik a túladagolás, és annyira nem mély, hogy többször is bele lehessen szeretni. Bár ki tudja?
(Szöveg: fá; pontszám: 4/5) Ezt hallgasd!"

Ennyi lett volna a lemezkritika. Talán az a legjobb ebben a felvételben, hogy ha akarom bulizene, ha akarom kormány püfölős autópálya élvezet, de még hifizni is remek! Csupa akusztikus hangszer, nagy energiák a felvételen, szóval biztos egy-két rendszer fintorogva tolná el magától. De számomra a legmeglepőbb, hogy azok az apró aktív dobozkák amelyek nálam vendégeskednek nem teszik ezt. Vidáman és lelkes zenészeket hallok rajtuk! Pontosan olyanokat, mint amilyennek el tudom képzelni Mumfordékat az életben. Így talán már érthető, hogy ma miért hallgatom harmadszor Mumfordék debütáló albumát. 

Érdemes megismerni az ausztál Digital Audio Review tesztjét, ami a következő gondolatokkal indul: a High Resolution Technologies Music Streamer II+ egy szépen kidolgozott  USB DAC olyan hanggal amely meghaladja árszint szerinti elvárásainkat.

A teljes cikket angol nyelven innen lehet elérni.

Fontos esemény történt a cég történetében. A héten hivatalosan is elindult hazánkban a HRT Music Streamerek értékesítése. Az első cég aki felvállalta a forgalmazást a Wave Music hanglemezbolt volt. Lehet, hogy elsőre egy kicsit szokatlan, hogy műszaki termékekkel egy lemezboltban találkozhatunk, pedig valójában nem az. Inkább egy jó hír, hogy a zene forrása és a lejátszáshoz való eszköz ismét közel került egymáshoz.

A második értékesítési pont egy régi és ismert hely, a Zsolt Audió Kft. bemutatóterme. Tulajdonképpen ennél ideálisabb helyet gondolni sem mertem volna. Az itt található hangzás mindig is közel állt hozzám, és az itt dolgozók szaktudása pedig sokak által megbecsült és elismert.

Köszönet mind a két cégnek, hogy felvállalták a HRT termékek forgalmazását és remélem, hogy sikeres lesz az együttműködésünk. Talán ez a két remek vállalkozás döntése is bizonyítja, hogy a HRT DAC-ok rendkívüli termékek. Még azt is mondhatjuk, hogy egy új kategóriát teremtettek ebben a bonyolult és nehezen átlátható terméközönben, ami napjainkban körülvesz minket.

Mindenkinek sok jó zenét és kellemes húsvétot kívánok!!

Magnószalag drótból és papírból, macskaszem a gyerekcsináló számokhoz, Elvis egyedi próbafelvételei a hangrögzítés történetét bemutató Orsós Magnós Múzeumban.

indexvideó

A Rubens-cső körülbelül 1,5 m hosszú, 4 cm átmérőjű, alkotója mentén lyuksorral ellátott fémcső. A lyukak átmérője 1 mm, egymástól való távolságuk 25 mm. A cső egyik vége mereven zárt, másik végére gumimembrán feszül; a csövet a lyuksorral átellenes oldalon, a cső közepén lévő csőcsonk révén gumicsővel csatlakoztathatjuk a gázcsaphoz. Vezessünk a csőbe gázt, és a lyukakon kiáramló gázt gyújtsuk meg! A vízszintes csövön a gázlángok magassága egyenlő. Helyezzünk a cső végét záró gumimembrán elé hanggenerátorra kapcsolt hangszórót! A hangforrás frekvenciájának változtatásával elérhető, hogy a gázlángok magassága periodikusan változzék a cső egyik végétől a másikig. Tapasztalat szerint a cső két végén, és közben, l/2- es közönként, minimumok alakulnak ki, amint ez az ábrán látható. (Elsötétített teremben, ha a lángot konyhasóoldattal megszínezzük, a jelenség különösen látványos.)

A tipikus állóhullámkép magyarázata az, hogy a kisméretű láng "érzékeny" a nyomásingadozásra, ezért a maximális nyomásváltozás helyén, az úgynevezett nyomási duzzadóhelyeken a legerősebben ingadozik, s ha a láng elég kicsi, ki is alszik; az állandó nyomású helyeken (nyomási csomópontokban) pedig változatlan magasságú marad. A legkisebb magasságú láng tehát a nyomási duzzadóhelyeket jelzi.  Ahhoz, hogy a kb. másfél méter hosszú cső mentén több, szépen látható maximum-minimum alakuljon ki, körülbelül 800-1000 Hz-es hanggal célszerű gerjeszteni a gumimembránt.

A szöveg az ELTE Anyagfizikai Tanszék cikke alapján készült

Soha nem hittem volna, hogy egy tucat kábel összefogva esztétikai élményt fog nyújtani, de most ez megtörtént. Egy profi szakember kezéből kikerült munka, még mindig meggyőző tud lenni. A szakmai tudás és a szép kivitel együtt, örök értékeket hordoz magában. Ha ehhez még a Gotham termékek elismerten kitűnő hangélménye is párosul, biztosak lehetünk abban, hogy boldog percekkel fogja gazdagítani a zenehallgatást. Gratulálok a kábel építőjének, tulajdonosának!

A budapesti WAVE lemezbolt legendás hely, Magyarország legrégebb óta folyamatosan működő lemezboltja az indie/alternatív kategóriában: 1989 óta tartja frontot. Minőségi LP- és CD-kínálatát dicséri, hogy sok hazai zenész és újságíró mellett még a BBC Radio One legendás DJ-je, a néhai John Peel is itt vásárolt kelet-európai begyűjtőkörútján, míg pár hete – legutóbbi budapesti fellépése előtt – Henry Rollins is beugrott a boltba egy órára. A WAVE az elmúlt két évtizedben mindenféle kis rendezvényekkel is igyekezett színesíteni működését: szerveztek már születésnapi bulit az akkoriban még angolul éneklő Heaven Street Sevennel, dedikálást a Bëlga, a Quimby meg a Kispál és a Borz tagjaival, vagy kiállítást Csorba Gábor londoni koncertfotóiból.

Record Store Day/Lemezboltok Napja a WAVE-ben  2010. április 16-án este 18 órától 17-én zárásig.
Megnyitó: NEMES ANDRÁS (Pluto, Biorobot) villámkoncertje 16-án 18.00-tól 18.05-ig Budapest, VI. ker., Révay köz 1. (a Bajcsy-Zsilinszky úttól 10 méter, a Bazilika hátával szemközt)

2010-ben a WAVE hivatalosan is csatlakozott a több mint ezer független lemezboltot tömörítő nemzetközi Record Store Day kezdeményezéshez, továbbá annak magyar rajongói verziójához. Az előbbi 2010-ben április 17-ére, míg az utóbbi 16-ára esik, így a WAVE-ben mindkét nap az ünnep jegyében telik, április 16. délutánjától 17-én délutánig (ha igény van rá, a bolt szombaton a szokásosnál tovább is nyitva tart).

A Record Store Day tiszteletére több neves zenekar tagjai is akcióba lendültek: az esemény nagykövetének szerepét idén Josh Homme, a Queens Of The Stone Age és a Them Crooked Vultures frontembere vállalta, míg a Blur tagjai nyolc év szünet után pont e nemes alkalomra rögzítették visszatérő kislemezüket. A Record Store Day alkalmából a résztvevő boltok is különleges rendezvényeket szerveznek, és ez alól nem kivétel a WAVE sem, mely különféle árleszállítási akciói (10–50%!) mellett egy flashmob-szerű koncertélményt is kínál látogatóinak: a lemezboltünnepet április 16-án pénteken pontban 18.00-kor Nemes Andrásnak, a Biorobot és Pluto együttesek gitáros-énekes frontemberének ötperces villámkoncertje nyitja.
Jelezzetek vissza, terjesszétek az esemény hírét, aztán látogassatok el a WAVE-be – és ha jöttök a megnyitó koncertre, igyekezzetek percre pontosan érkezni!

a WAVE oldala a Facebookon:
http://facebook.com/pages/Budapest-Hungary/Wave/286816807099

a WAVE oldala a Record Store Day honlapján:
http://recordstoreday.com/Venue/6761

a Record Store Day a Wikipedián:
http://en.wikipedia.org/wiki/Record_Store_Day

Josh Homme 2010-es nagyköveti székfoglalója:
http://youtube.com/watch?v=QniH-KV5PMs